A Fodros fajtaleírója
A fodros galambok fedőtollaik külső harmada a tollgerinc egyenlőtlen növekedése következtében egyszer , kétszer, sőt néha két és félszer dugóhúzószerűen megcsavarodik,ezáltal a tollazat sajátos fodros kinézést nyer . A fodros galambok indiai származásúak ,de Európában már az 1600-as években ismertek voltak.
Tenyésztésük két területén, két tenyészirányban folyt. Az egyik Franciaországban és Hollandiában , a másik Ausztriában és Magyarországon. A fodros galamb hosszúkás, domború homlokú,sima fejű,hosszú csőrű galamb.A csőre szine a vörösdereseknél barnás-szaruszin, a kékdereseknél sötét palaszürke.Orrdudora hosszúkás,kevéssé osztott, sima és fehéren porozott. Narancsvörös színű szemét keskeny, sima állományú szemgyűrű veszi körül, amely a vörösdereseknél világos, míg a kékdereseknél pedig sötét szaruszínű.Nyaka középhosszú, sima, egyenes, fokozatosan megy át a széles vállakba.Torokkivágása laposan kerekített. Melle széles, domború, mérsékelten előreálló.Háta széles, egyenes, a farok felé lejt.Szárnyai hosszúak, egyenesek, farkonnyugvók,de nem kereszteződnek.Lapos, sima farka kissé lejtő, kormánytollainak száma 12. Lábai középmagasak, az ujjai hegyéig tollasak. Előfordulhatnak harisnyás és nadrágos változatban is. A szárny fedőtollainak hegye csigásan csavarodott. A pajzson kívül ez a fodrosság átterjed a váll- és a háttollakra is. A has, a hasoldalak, a combok és a lábszár tollzászlói lazák, több részre bomlanak-- fosztott tollazatúak.Kevésbé fosztott a fej, a nyak, a begy és a mell tollazata. A nagy tollak, evezők vagy vezértollak és a kormánytollak karéjosan fosztottak vagy hullámos szélűek. A lábtollak, főleg a saroktollak az ún. sarkantyúk is fosztottak vagy hullámosak. A fodros galamb jó repülő és jól nevelő, szapora fajta.
Gyűrűszám: 9